2009. április 28., kedd

2009. április 27., hétfő

A Föld visszavág! - Zöld SzékelyFöld

A Zöld SzékelyFöld Egyesület és a Polgár-Társ Alapítvány a Föld Napja keretében fotópályázatot hirdetett A Föld visszavág! címmel. A Strázsa című fotóm első díjas lett a 18 éven felüli kategóriában. (Sajnálom, hogy nem tudtam átutazni Csíkszeredába, de a tegnap meló volt...)

2009. április 26., vasárnap

A ferde torony falujában

Sokat gondolkodtam, hogy ideje lenne kijutnom Sükőbe, mert még amúgy sem voltam. Aztán szombaton felkerekedtünk a fiammal egy kis falunézőbe, cseresznyevirágzásra. Persze azért ez nem volt ilyen egyszerű, ugyanis egyetlen tábla sem jelzi (vagy én nem vettem észre bámulatomban), hogy éppen merre van Sükő, ezért Farcádról egyenesen kiementünk a csúcsra, ahol megfordultunk. Itt futottunk össze a marhapásztorral, aki megyémbeli (Maros megyei), egy jó 20 percet cseverésztünk a hideg, fogas szélben. Aztán nekiindultunk az útnak. Sikerült eljutni a célfaluba. És csak ámultam.

Mendegéltünk a fiammal fel egész a temetőig; ahonnan, ahogy az egyik lakó viccelődve megjegyezte: innen csak felfelé lehet menni. Mindenütt virágbaborult fák, cseresznyfarengeteg várt bennünket. A templom tornya amolyan pisai ferdetorony szerűen állta az idő próbáját. Egyszerűen csodálatos, virágillatú falu.

„Sükő falut azonban, ami Szentlélek másik oldalán s egy kicsit a feje fölött fekszik, olyan jól szemre veheti bárki jó szemű ember, hogy júniusban még a cseresznyefákat is megolvashatja benne: ugyanis júniusban semmi egyéb nincs az egész faluban, mint pirosló cseresznyefa. A nagy szemű cseresznyéket szinte bé is lehetne Malomfalvára hajigálni, olyan közel fekszik Sükő alatt ez a Malomfalva.” (Tamási Áron: Bölcső és Bagoly - részlet)

És aki ezt nem hiszi, találkozzunk június tájékán ott, a cseresznyeszüret idején, mert engem már vár a táj.



<<<... acélos arc ...>>>


<<<... sükői mosoly ...>>>


<<<... A ferde torony és a zöld ház ...>>>


<<<... Sükőben szívesen látnak ...>>>


<<<... A ferde torony tetejét lennebb engedték, hogy amíg még bír, álljon ...>>>


<<<... A temető és a virágzó cseresznyefák ...>>>



<<<... Ki vagy, idegen? – Minden faluban megfigyeltem, hogy a csodálatos épületek lassan eltűnnek ...>>>



2009. április 24., péntek

A mészáros



***


A háztáji hagyományos állatvágás lassan odalesz... Bizonyára szabályozás szabályozást követ majd, és az az érzésem, hogy az egyszerű falusi emberek nehézségeik miatt abbahagyják az állattartást... De bár ne lenne igazam...

2009. április 22., szerda

2009. április 19., vasárnap

Játszótéren (Sorozat amerikai stílusban)


Ma hazajártunk Szovátára. Nagyszülő- és babalátogatóba. Visszafelé Udvarhelyen a feleségemnek telefonáltak, hogy munka lesz, így mi - míg ő gyorsan elintézi a dolgait - a székelyudvarhelyi parkban lévő játszótérre vonultunk a fiammal. Mivel Szovátán felejtettük a legény kabátját, az autóban lévő meleg tartalékcuccot elővettük, és belebújtattuk. Amint haladtunk a park felé, a falfirkák felkeltették a figyelmemet, és innentől kezdve akár egy filmekből jól ismert amerikai sztori is kerekedhetne belőle...



.......




.......



.......




.......


.......

Felhősödés


Visszatértem két téli helyszínre: 1 és 2.

Érdekes volt a sok felcsavarozott szűrő, előtétlencse hatása. Így meghagytam ezt a hangulatot... Fekvés közben lepillantottam a lábamra :)

Tegnap, pálinkafőzős hangulat után kimentem a mezőre kiszellőztetni a fejemet :). Feküdtem a földön, néztem, hogyan változnak a felhők, hallgattam a madarakat, közelről lestem a virágokat, és nem utolsó sorban egy kullancsot is összeszedtem. Közben játszadoztam, kísérleteztem, lábam alá helyeztem a felhőket...

2009. április 17., péntek

Pálinkafőzés


A pálinkafőző mester pihen és tesztel...


Állandóan figyel a tűzre és kóstól....


Aztán ezek a hagyományok lassan odalesznek... (Zajosak a képek, de iso 1600-on az enyém már csak így dolgozik :)

2009. április 14., kedd

2009. április 13., hétfő

2009. április 12., vasárnap

Kolbászos házikenyér


Disznóvágás alkalmával beszélgettük anyósom sógórnőjével, hogy milyen finom lenne a házikenyér néhány szál kolbásszal. Akkoriban nagy sláger volt a médiában a válságkenyér. Meg is lepődtem, amikor ma megérkezett a házikenyérrel, három szál kolbásszal benne (egy nem látszik, mert nem volt addig levágva). Bizony jót reggeliztem belőle :)). El is kereszteltem széköly kolbászos házikenyérnek.

Talán ezért szeretem az egyszerű falusi embereket: megvalósítnak, és a legfontosabb, úgy élik az életüket, hogy közben nem feledik el, honnan jöttek...

2009. április 5., vasárnap

Az erdőtánc folytatódik


Ez a fa a virágmező szomszédságában él...


Az erdőben virágmező jelzi a tavaszt...



_________________


Balázs egy csokor virágot szedett az édesanyjának...


Szombaton egész nap a ház körül sürögtünk-forogtunk a fiammal. Aztán egyszer Balázs elővette a műanyag fényképezőgépét. Nekem is bekattant valami :)), így menni kellett (hiába na, kényszer az kényszer:). Kimentünk a szomszédos erdőbe. Egy erdőtáncra invitált megérzésünk...