Téli apróságok (újévi köszöntő helyett)

...:::...


...:::...


...:::...



...:::...



...:::...


...:::...

Mindig a legapróbb részletekkel leszünk gazdagabbak. Mert mindig azok, amelyek fölött a leggyakrabban elsuhanunk... Kár. Számomra a tél nemcsak azt jelöli, hogy takarás, hanem azt is, hogy kitavaszodás... Nagy reménység benne van...
Mindenkinek a legboldogabb új évet kívánom, vegyük észre a részletekben rejlő varázslatot, érezzük egymást olyannak, amilyenek vagyunk!

Jégvirág

Bábjáték

Mert mindig akadnak játszanivaló fények, mindig előkerülnek a kedvenc elemek... Játszodjuk tovább minden pillanatunkat...

Jégkarácsonyfák – üdvözlőlap helyett

Karácsonyi hangulat, bevásárlási láz mindenütt. Közben apróságok képződnek vasárnap reggeliben a fákon. És szerintem pontosan ez az üzenete a karácsonynak: egy fény, egy pillanat jelzi, hogy valami változik körülöttünk – sajnos, csak ilyenkor látjuk. Pedig közvetelen környezetünk, életünk és mindennapi szürkeségünk mellett mindig ott rejtőzik az az aprócska kis fény, az az aprócska kis pillanat, amit észre kell venni, meg kell élni és meg kell mutatni.
Ezzel az apró, szőlőágon képződött jégkarácsonyfákkal köszöntök mindenkit, aki olvassa a blogot, és legyen egy boldog karácsonya mindenkinek!

Apróság

A nyári jégeső darabokra törte a virágot. Az őszi beköltöztetéskor egyáltalán nem reméltük, hogy újabb színt hozhat életünkben. Aztán egyszer csak kezdett hajtani. Apró levélkék jelentek meg, nőttek, és nemrégen megjelent a virághajtás is. A napokban pedig kipattantak szirmai. Kaptam a gépet, makró előtétlencsét és sárga szűrőt csavaroztam az ötvenes fix optikára. Fekete-fehérben akartam megörökíteni.
Mert a színek sokszor csak a külszínt takarják...

Rivaldafényben

...:::...


...:::...

„Elvesz a fényes hadsereg.
A felnőtt fatörzs megreped.
A kemény, erős: alámerül,
a puha, gyenge: felülkerül.”

(Lao-Ce: TAO TE KING, Az Út és Erény könyve,
Weöres Sándor fordítása)

Emberek, arcok

...:::...

...:::...

...:::...

...:::...

Úgy döntöttem, visszatöltök néhány törölt képet, a szöveg most elmarad, nem olyan hangulata lenne már. De képek önmagukért beszélnek, hangulatokat, életérzéseket sugároznak. Szeretem nemes egyszerűségüket.

A Napkelte, a köd és a szűrő esete

Vasárnap reggel mégiscsak rászántam magam. Az ablakból nézve csodás fényeket ígért a reggel. Elindultam. Közben morfondíroztam, hogyan használhatnám az átmeneti dohány-szűrőt a falu határába, a narancssárgásan kelő napfényben. Mire kezdtem kiérni a faluból, hosszasan elnyúlt fények jelezték, percenként fognak változni a fényviszonyok. Meg is történt.
Hirtelen sűrű köd keletkezett körülöttem. A leomlott kerítés mellett látni véltem már a képet, a köd pedig csak segített a ritmustalan végtelenség érzetét kelteni.

...:::...

...:::...

Utólag nézegetve erősebb érzéseket keltett bennem a fekete-fehérré való átalakítás. Egyetlen kísérlet marad színesben.

Fényeket!

Színek (Madarasi Hargita)

Culori (Harghita Mădăraş) / Colours (Madarasi Hargita)

..::..


..::..


..::..


..::..


..::..


..::..

Elnézést

A technika ördöge és a figyelmetlenség az egész blog törléséhez vezetett... Igyekszem bepótolni :).