2008. december 31., szerda

Adjon az Isten...


Az év utolsó napja. Kell összegezni és előretekinteni... Fogadalmakból ilyenkor nincs hiány, ahogyan ígéretekből sem. De legalább szívből jöjjenek ezek!

Az alábbi Nagy László verset nagyon sokan, különböző helyeken fogják olvasni, hallani. És mindezt azért, mert egyszerűen gyönyörű.

Ezúttal kívánok mindenki (elem)lámpájába lángot, vékájába gabonát, szívébe szerelmet, árva kezébe parolát, legekkel, elképzelés-megvalósításokkal teli boldog új évet!

És úgy, hogy sose kérje!
Csak megköszönje!

Nagy László:
ADJON AZ ISTEN


Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,

kérdésre választ
õ küldjön,
hogy hitem széjjel
ne düljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetõk helyett
életet -
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon ugyis, ha
nem kérem.

2008. december 30., kedd

Ablakdísz


<<<... reggeli kilátás ...>>>

Mostanában ezeket hajkurászom reggelente....

2008. december 29., hétfő

Sorsok


... Kalonda 2. ...

Van, akinek a göcsörtösség jutott, van, akit megnyestek, de mindannyian büszkén várják a napnyugtát...

2008. december 27., szombat

Kalonda - délelőtt és este


<<<... Keress különbségeket ezen a két fotón :)) ...>>>

Szovátán voltunk, szülő-nagyszülő látogatást terveztünk be mára, és mint mindig, egésznaposra sikeredett. És mivel minden egyes alkalommal a Kalondán vezet át az utunk, állandóan csodálom az út mellett lévő fákat... Mindig elcsodálkozom, és sokszor meg sem állok, hogy lefényképezzem.
Ma valahogy a családom idegeire mentem a télszeretetemmel, Szováta felé is megálltam, majd visszafelé sem voltam rest :) Szerencsére ekkor már Balázs, a fiunk aludt a hátsó ülésen... :) És ugyanekkor ötöltem ki ezt a kettősséget...

-----------------------
a nagyobb képért klikk rá

Hargitafürdő 2.


<<<... egyedül maradva ...>>>


<<<... az utolsó lehelet ...>>>



<<<... a szikla szarva ...>>>

A legszilárdabbnak hitt kapcsolatok is elszakadnak néha. A természetben így van rendjén... Van, aki kockáztat a szikla peremén, más pedig a mező közepén látja meg gyökereit... Mások teljesen átalakulnak...

2008. december 26., péntek

Vigyor Hargitafürdőn


<<<... vigyori kucsmák, vagy cápafej-szobrok :)) ...>>>



<<<... szomorkás idő, időtálló fenyők ...>>>


<<<... ösvényt vernek a túrázók ...>>>


Ma végre havat láttam! Igazi havast! Hargitafürdőn voltam András Eduárddal és Vass Lehellel. Hihetetlen jó séta volt... Végre a lelkem megérezte a telet, azt amit oly nagyon áhított egész karácsony előtt...

Mert nagyon szeretem a telet...

És szóljon mindazoknak, akik ugyanilyen lelkesedéssel várták a telet... :))

2008. december 25., csütörtök

Jégtáncformák


<<<... pálcikás jégcsúcs ...>>>


<<<... jéglendület ...>>>


<<<... jégkalapács ...>>>

Hideg idők járnak... borongósak... És ilyenkor, ha csak egy pillanatra is kisüt a nap a (fűz-, bodza-, cseresznye-)fák felett, gyorsan elolvadnak ezek a képződmények... És így van rendjén...


-------------------------------------
Nagyobb kép érdekében klikk rá :))

2008. december 24., szerda

2008. december 23., kedd

2008. december 20., szombat

Iszapvulkánok miniatűr világa


<<<... gyűrődések ...>>>


<<<... folyamok ...>>>


<<<... életek ...>>>


<<<... „csápok”...>>>


<<<... a jelen állás szerint így néz ki az iszapvulkán ...>>>

Tegnap este hívott Flórián Csaba barátom, hogy ma nézzük meg a fiatfalvi iszapvulkánokat. Nagy tervekkel lódultam neki az eseménynek, tervezgettem a spriccelő vulkán láttatását, aztán kiderült, egy óriási honcsok(vakond)túráshoz hasonlítható valami van. Vagy nem volt sár, vagy nem volt valami, de lényeg, hogy itt-ott csordogált az iszap csupán. Az idő se nagyon kedvezett, így felcsavartam a close-up lencsét, és arra gondoltam, legalább közelről nézzem meg egy iszapvulkán nyomát és életeit...

2008. december 19., péntek

Karácsony az oviban


<<<... a fiam is elgondolkodott valamin a mai karácsonyi ünnepi műsoron az óvodában ...>>>


<<<... előadás közben mások is gondolkodtak, nemcsak a fiam ...>>>


<<<... de mindannyian szuperek voltak, énekeltek, szavaltak, és feldobták a szülők, nagymamák hangulatát. Az óvonénik a végén a szülőket kérték fel arra, hogy egy-egy karácsonyi papírdíszt készítsenek el maguknak, az már az ajtónkon van. Botkezemnek köszönhetően inkább nem fényképeztem le :)) ...>>>

2008. december 18., csütörtök

Az oszlop esete a kamionsofőrrel


<<<... nem romantikázni akartam hajnali fél hat magasságában ...>>>



<<<... aztán megtudtam az áram hiányának okát ...>>>


Szokták mondogatni, hogy aki korán kell, hamar elfárad, vagy éppen gyertyát kell gyújtson, mert nincs áram. Ma reggel az utóbbi volt. Ébredésem után feltűnt, hogy az utcai világítás nem működik. Mivel a benti sem ment, gyertyát gyújtottam, vizet melegítettem az aragázkályhán, és készítettem egy erős kávét. Majd szétnéztem, hogy vajon a hiba az én készülékemben van, vagy valahol egyebütt. A biztosítékrendszerem okés volt. Így a gyertyafénynél nekifogtam olvasni.
Az elemlápát is elővettem (tudtam hogy hasznos dolog is lehet :)), és mikor a közel négy éves fiam felkelt, akkor elkérte tőlem, mert olvasni akarta a mondokás könyvét. (Addig olvastuk neki a feleségemmel, hogy már a rajzok alapján betéve tudja a mondokákat, nagyon vicces, mikor mintha nézné a betűket és fújja a versikéket :))). Majd mikor beértünk az oviba, akkor közölték velem, hogy egy kamionos kiütött egy oszlopot, áram nélkül hagyva nyolc falut. Telefonálgatások, miegymás és meg is tudtam hun volt a baleset. Bögöz végében tolatás közben törte derékba az oszlopot a kamionos... Nem vette észre? Lehetséges, de ez már a rendőrség dolga legyen...

2008. december 17., szerda

Tanulj! - Ősi norvég vers



<<<... „Tanuld a virágtól, hogy légy szép és kecses,/Tanulj kismadártól: szabadon repülgess.” ...>>>

A derzsi papék házatáján bóklásztam, amikor rábukkantam erre az ősi norvég versre... Köszönöm nekik...
És még olvastam valahol: „
tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz...”

2008. december 16., kedd

A Kunkori és Kunkora család történetei 3.


<<<... a szőrszálhasogató bankár ...>>>

Maradva a foglalkozásoknál: Kunkori bankár életében talán a legnagyobb tragédiát jelenti a híres gazdasági válság. Számításai rosszul sültek el, így még a hó előtt pusztulásra ítélte néhány Kunkora rokonát. Próbált kapaszkodni mindenféle fűbe-fába, de ő sem jutott előbbre, kölcsöneit senki sem vállalta fel, és senki nem segítette. Ez a pedig annyira megviselte, hogy teljesen magába zárkózott, szó szerint bogra futott...

2008. december 15., hétfő

A Kunkori és Kunkora család történetei 2.


<<<... a mérnök, a nőcsábász és a cirkuszigazgató ...>>>

A Kunkori és Kunkora család minden tagja dolgozik valamit. Mindamellett, hogy mindannyian valamibe kapaszkodnak, értelemszerűen külön foglalkozásuk is van. Akad például villamossági mérnök (első kép), és van hivatásos nőcsábász is, aki a kapaszkodás mellett szinte mindig szivet int a szomszédnak (második kép), és természetesen van olyan is, aki cirkuszigazgatóként éli le rövid életét. Ő a rovarokat édesgeti magához, majd arra ösztönzi őket, hogy repüljenek át azon a kis karikán...

A nagyobb képért klikk a kicsire...

2008. december 14., vasárnap

A Kunkori és Kunkora család történetei


<<<... avagy a Nagy Karnagy mozdulatai ...>>>

Kunkori és Kunkora a „tornácalji” szőlősömben él családjával együtt. Számukra mindennapos volt a kapaszkodás: ragaszkodtak/kapaszkodtak ághoz, bodzafához, gerendához...

Így őszire/télire kis elmúlásszimfóniát jeleznek együtt...
És ha leesik a hó, mindent eltakar, elfeledtet...


UI: Várday Béla után szabadon... :))
(Nagyobb képért kikk a kicsire :)

2008. december 13., szombat

Éjszakai élet


<<<... Éjszakai élet rendezvénysorozat, Rothenburg, Németország, november 15-16. ...>>>

(Közel egy hónap kellett, míg a laptopról átkerült az asztali számítógépre a fotó. Csak egy fotót készítettem. A Romatánc képei a kulturális sátorban voltak, ahol színházi előadás, néptánc stb. zajlott. Ezúton köszönöm Tobias Waltzoknak, a Szászországi Ifjúsági Keresztény Egyesület ifjúsági vezetőjének, a nagygalambfalvi református egyháznak a meghívást, természetesen nem utolsósorban a támogatóknak is: Udvarhelyi Híradó, Autogroup Simó, Merkur Áruház, Galambfalva Község Önkormányzata.)

2008. december 12., péntek

Érkezik... Mit mondok?


<<<... ahogy az árnyék megnyúlik, pinokkiószerűen ...>>>

Erős fények és árnyékok a segesvári vonatállomás főbejáratánál...

2008. december 9., kedd

Szalmaszálas disznóvágás (II. rész)


<<<... forróvizes fürdő közben kapargatják a disznót ...>>>


<<<... előlről is ugyanúgy kapargatják...>>>


<<<... fürdés után egy kis nyújtózás ...>>>


<<<... Majd jön a direkte tűz szalmával, hagyományosan, ilyenkor a legízletesebb a szalonna ...>>>

2008. december 4., csütörtök

Egy év az elemlámpa fényében :)


<<<... Képeslap Székelyudvarhelyről ...>>>

Közeledik az Elemlámpa működésének egy éves évfordulója, de ha jól belegondolok, már a két éves is lehetne, hiszen az előző tartalom törlődött. Ez egyben a számvetés ideje is lenne, de sokszor átgondolva, nehéz szavakat találni. Sok jó barátra lelt a lámpa fénye, akiknek köszönöm a biztató szavakat, sokan bizonyára mégcsakazértsem-alapon nem jártak ide, vagy csak ritkán tévedtek be. Sokszor volt olyan, hogy az Elemlámpa lemerült. Ilyenkor kikapcsolt. Sokszor volt olyan is, hogy törlődtek képek... És volt, akinek tetszett a kép, és volt olyan is, akinek nem...
De mindenkinek köszönöm a jó, biztató szavakat, kritikákat, lehetőségeket, és örülök, hogy ismerősökre leltem, és főleg: megismerhettem mások munkáját. És remélem, egy pindurka fénysugár volt azoknak, akik rendszeresen ide jártak és olvastak/néztek.
Miért székelyudvarhelyi képeslap van most itt? Nagyon egyszerű: mert legutóbb ezt fotóztam a Küküllő Szálloda tetejéről (kösz, a vezetőségnek az engedélyért).

2008. november 30., vasárnap

Őszi csend(élet)


<<<... A magány nem azt jelenti, hogy mindennel, mindenkivel elvágom az összekötő szálakat, csak olyankor mélyebben látható a dolgok menete ...>>>

2008. november 29., szombat

Kezes-lábas disznóvágás


<<<... a disznópörkölés egyik módja, „butéliával” (gázpalackkal) történik (aki nem venné észre, szólok a macskáról is)...>>>



<<<... a végső lemosás után kezdődik a felbontás (ja és aki nem venné észre, annak szólok a sarokban lévő macskáról is) ...>>>

<<<... büszkeségünk ...>>>


<<<... a macska továbbállt, mert nem esett le semmi neki :) ...>>>


<<<... a sikert koronázza: a jó öreg szilvapálinka :)) ...>>>




2008. november 28., péntek

A csúcs előtt


<<<... ...>>>

Megmosolyogtatott ez a vadkörtefa (vagy alma? nem tudom, sosem mentem közel hozzá, pedig itt van a falu határában). Tetszett, hogy dölingélve, de mégis kapaszkodik a domboldalban... Erőt merítettem a képből, annak ellenére, hogy kutakodásaim közepette csak most fedeztem fel. Olyan jó megállni egy pillanatra, és ellesni a természet részleteit...
Néha meg kell állni, és el kell gondolkodni az eddigiekről, majd csillogó szemekkel a jövőbe tekinteni... Még ha nem is tudjuk, mi lesz bizonyos dolgokból... Sokszor semmi, csak vágy és sóvárgás, és közben tudjuk, a valóság nem kínál ennél többet... Vagy mégsem?

2008. november 27., csütörtök

2008. november 26., szerda

Hogyan kell dolgozni uniós pénzből? (Nagyon vicces)


<<<... a házam előtt lévő sánc így néz ki ...>>>

A tegnapi, első felindulásomban történt bejegyzésemet töröltem, ami a választottak be nem tartott ígéretéről szólt. Most újra teszek egy bejegyzést. Csak hogy többen lássák - remélem politikusok, és politikusjelöltek is olvassák -, így kell egy zsáksáncot készíteni. Agyagfalván az utászok - SAPPARD-pénzből - utat aszfaltoztak és sáncot ástak. Zsáksáncot. A víz nem folyik sehová, mint a képen is látszik, egy aknánál megáll. Ilyen munkával tényleg támogatásra szorulunk!

Összetartozás


<<<... akár egy nagy család ...>>>

Mátisfalva előtt a dombon összetartoznak, akár egy nagy család. A kapocs a Föld. „Mert a Világ anyja a Természet, s a természetben az ember nem egyéb, mint egy kis pajkos tréfa.” - olvastam egy blogon.

2008. november 24., hétfő

Egy tekintet emléke


<<<... ...>>>

Olvasgattam Khalil Gibran A Próféta kertjét. A képen ő nem proféta. Ember. Makacs és kitarti. Vajon mindannyian megértjük azt, amit ő is megértett?
A neki tett ígéreteimnek csupán egyikét nem teljesítettem, hogy majd visszamegyek hozzá egy látogatásra...

2008. november 22., szombat

Hófúvás-ráncok


<<<... Védők sora a gyümölcsösben ...>>>


<<<... Hófúvás-ráncok ...>>>


<<<... Barázdált magány ...>>>


<<<... Erdőszéli itató. A víz csobog, és csupán az őzek járnak inni ...>>>

Egész nap vártam, hogy csendesedjen a havazás. Megérkeztek a tél első jelei. Fogvacogtató szél fújt a dombtetőkön, a völgyekben pedig hófúvás-ráncok keletkeztek. A bajszom zuzmorás lett :).
Míg felértem az erdő alá, legalább egy tucat őz szaladt el fényképezőgép-látótávolságon kívül. A nyomok jelezték: volt ki hallgassa a vízcsobogást az itatónál...

És tudom, sokan szeretik a telet...