(Szilveszter Zsuzsánna, Siklód, 2016 októbere)
Zsuzsika néni nem éppen fotózni való vénasszonynak nevezte magát, amikor Siklód utcáján szembe találta magát az állig felfegyverkezett fotóstársaságunkkal. Mosolyogva mondta el, hogy még sokszor fotózták őt, és kapott is képet, jónéhányat. Egyikre nagyon emlékezett, mert a fotós előtt össze is tépte azt, ugyanis annyira ráncos és színtelen volt. Mikor már látta, könnyedén nem szabadulhat tőlünk, folyton-folyvást kattogóktól, azt mondta:
„Szerintem maguk nem épeszűek, hogy ennyit fényképeznek engem.”
Szinte úgy hangzott: kötözni való bolondok vagyunk, hogy pazaroljuk a kockákat :).
Aztán sarkon fordult, ott hagyott minket néhány vidám történettel, legyen min csámcsogjunk, míg nézelődünk az időutazásnak számító Siklód utcáin.