Kicsiny világok

<<<... Székelydálya: egy olyan emberrel futottunk össze, ki a falu legöregebbjei közé tartozik. Szívesen segített, elirányított bennünket ...>>>


<<<... Miklósfalva: Szentlászlóról visszaérkezve az első ígéretes házhoz is bementünk. Szeretettel és örömel fogadtak...>>>


<<<... Petek: Egy kis ház festésén dolgoztak. Mikor már leszálltak a létráról, javában ide sütött nap ...>>>


<<<... Abránfalva, Ugron-sírhely. Amikor a természet felöleli az emberi emlékezetet ...>>>


<<<... Jásfalva: Kicsiny falu fiatal lakója ...>>>


<<<... Abránfalva: a templom kilincsét a pókháló is belepte ...>>>


<<<... Szentlászló: emlékek ...>>>


<<<... Jásfalva: kaszáló pásztor ...>>>

Az egyszerű emberek szépsége, csodálatos népi motívumokkal díszített épületek csillanak fel akkor, mikor a Kányád községben zajlott, a Hargita Megyei Forrásközpont és a Kányád község Polgármesteri Hivatala szervezte fotótábor élményeiről kell beszélni. Ritka egy vidék, vannak falvak, melyek szinte kihaltak, csak a hétvégi házakba lehelnek életet a városi emberek, télvíz idején csupán hárman lakják. Sok helyütt csak a madárdal volt utitársunk. Mégis meg kellett örökíteni a fennmaradt épületeket, elbeszélgetni azokkal az emberekkel, akik éveken keresztül itt éltek, most öreg korukra is itt maradtak.
Ezek az emberek adnak lelket egy fényírónak, ezek az emberek mesélik mindennapjaikat, örömüket és bánatukat, mindezt úgy, hogy a 10-12 fotográfus kettes-hármas csoportokba verődve bekopogott egy-egy csodálatos parasztház ajtaján.
Kapkodja ilyenkor a fejét a fotós, annyi a látni- és megörökítenivaló. Szinte hallja, amint egykor a mestergerendába belevésték az 1700-as éveket, vagy szinte hallja, ahogyan a tű hegye beszúródik a vászonba, majd kialakulnak a faldíszek.

(Szeretem esemény volt ez az időszak, csak sajnos fog- és fülfájás miatt haza kellett jönnöm...)



____________________
Beharangozó írás itt.
Rövid hangulatjelentés itt.