2008. október 29., szerda

Vészmadár




<<<... ...>>>

Sikaszó határában bukkantunk a Vészmadárra, az erdő mélyén láncfűrész hangja szólt, az emberek fejszékkel várták a pillanatot...

2008. október 28., kedd

Vindóz



<<<... absztrakt vindóz falusi hatással ...>>>


Megláttam, és elkértem a kollegám, Balázs Attila fotóápárátját, a EOS 1D Mark III-asát, hogy elkészítsem a képet. (De ha nagy leszek én is veszek egy ilyen masinát.)


2008. október 25., szombat

2008. október 21., kedd

Őszi vers




Kányádi Sándor: Ősz

Hiába döfködik a tornyok
az eget,
a harangszó, ködként,
szétterül.
Valahol egy anyóka
botjával beletúr
az avarba,
s tekintetével bezárja
a Mindenséget,
mint az elhagyott
udvart.

(1966)

2008. október 20., hétfő

Győzelem a puszt(ítás)ulás színei fölött


<<<... Viharfelhők tornyosulnak ...>>>



<<<... a villámok lecsapnak ...>>>


<<<... az emberek kivágnak ...>>>


<<<... eltüzelnek ...>>>


<<<... de én éledek hamvaimból ...>>>


<<<... hogy szemet gyönyörködtessek ...>>>

2008. október 19., vasárnap

Agyagfalvi ünnepség


<<<... Díszsor ...>>>



<<<... Akik koszorúzni indultak ...>>>



<<<... Pihenő huszár ...>>>


<<<... A székelyek még mindig lovon járnak, pedig van vonat is ...>>>


<<<... A falu apraja-nagyja ott volt az ünnepségen ...>>>


<<<... A lovaknak is fárasztó volt a hosszú út ...>>>



Kertek alatt


<<<... ...>>>

Kertek alatt osontunk, lestünk, mint farkas prédájára. A mi prédánk a fény volt. Az osonásunk is inkább két gyerektől volt hangos, és lesni is csak úgy lestünk, hogy fél szemmel őket vigyáztuk. Fény-árnyék, ősz-pusztulás „állt modellt” az objektívek előtt. Néha felkiáltottunk: láttad ezt a pillanatot?
Flórián Csaba fotográfussal, fiával és fiammal csodálatos őszi napban volt részünk szombaton, amikor színkavalkád, pusztulásra ítélt fák sora, a mező hideg szellője kísért minket. Idilli hangulat, különleges képek, képeslapszerű giccsek is születtek, merthát mindent, mit felfog a fotós szeme, az rögtön parancsot ad az expógomb lenyomására, így reagálja a körülötte zajló események. Hol lefekszik földre, hol felemeli tekintetét a magasba, hol rejtőzködik valami mögé, várja a megfelelő pillanatot... Olyan kényszer, alkotási vágy űzi, mint a szerencsejátékost: még kell egy utolsó lehetőség, mert érzem és látom, itt a nagy szerencse a fény-árnyék játékának megörökítésére...


<<<... ...>>>

2008. október 5., vasárnap

Szelídgesztenye-fesztivál Homoródkarácsonyfalván


<<<... Az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor alkalmával, Oklánd községben készült anyagból kiállítás nyílt ...>>>


<<<... Majd a gesztenyésben három képzőművész szobrát avatták. A szervezők reményei szerint egyfajta multikult rendezvényt szeretnének ezzel teremteni. Évente megszervezik majd a képzőművészeti tábort, a műalkotások a szelídgesztenyésben kapnak helyet ...>>>


<<<... A helyi fúvósok szórakoztatták a közönséget ...>>>


<<<... A hivatalos megnyitó, politikusi eszmefuttatások közepette az előadók nézelődtek ...>>>


<<<... Érkezés a gesztenyésbe ...>>>



<<<... A fenyvesek fölött barantabemutatóra készültek a székelydályaiak ...>>>

Szombaton, október 4-én rendezte meg a Dungó Kulturális Egyesület az V. Szelídgesztenye Fesztivált Homoród­karácsonyfalván.
Délelőtt tíz órától az Orbán Balázs szemével fotótábor válogatott anyagából nyílt kiállítás a kultúrotthonban, tizenegy órától pedig a szelídgesztenyésben avattak szobrot, majd kulturális műsorok következtek a fenyves feletti tisztáson. Később barantabemutatót tartottak a dályaiak, de főzőversennyel, gyógytea-bemutatóval, kürtőskalácssütéssel és gyerekprogramokkal is készültek a szervezők. Ugyanitt kiállították a homoródszentpáli Gábor Balázs fafaragó munkáit, majd gesztenyebállal zárták a napot a kultúrotthonban.

2008. október 1., szerda

Vidéki hangulat



<<<... ...>>>

A betakarítás néha egyenlő a megszámláltatikkal. Mert minden munkának megvan a gyümölcse. Van, amikor gyenge a termés, és van amikor meghozza az egész évben elvégzett munka eredményét. Az életben is talán így alakul majd. Elvégeztetik... Ez jutott eszembe, amikor az autóban megláttam a hazafelé tartó szekeret a nénivel. Hazaérve gyorsan kaptam a gépet, és kimentem a kapu elé, hogy készítsek néhány fotót... A néni elrévedve ült, talán emlékezett... Keze szorosan fogta az egyik zsák sarkát...