Ez lenne a válasz?
Tulajdonképpen lyukkamerázni indultam a Nagy-Küküllőre – horgászni ugyanis nem tudok. Aztán séta közben elborzadtam. Nem mintha az én dolgom lenne ezeket látni, de szembesültem azzal, amivel nem kellett volna.
A Föld napja lejárt (április 22.), ahogyan a Víz világnapja is odalett (március 22.), de még van a Madarak és fák napja (május 10.) és még sok más nap, ami éltető környezetünkhöz köthető.
Környezetvédelemhez köthető még az adóbevallások határideje is, amikor környezetvédelmi egyesületek – és nemcsak – százai kérik a jövedelmem két százalékát. Kérik, követelik és közben azt látom, hogy a környezetünk védelme odalesz. A hivatalokban például elintézték, hogy havi 18,19 lejért a szemetemet egy hónapban egyszer elvigyék. Közben a környezetem csak romlik. Mindenki mutogat valakire/valamire. Én a szemétre mutogatok. Egész hálószobát találtam a Küküllő partján, Coca-Colás ládától a pillepalackig, de a televíziótól, a biliig és vécéig, minden fellelhető. Én is mutogatok, ugyanis az én szemetemet, – már ha ilyen sokat fizetek, és a választottjaim nem az én érdekeimet nézték – marha lennék nem elvitetni. Azonban azokat, akik kiviszik a Küküllő mellé, törvénytelenül, szennyezve a környezetüket, a hivatalnokok nem büntetik, mert „nem láttuk, ki lehetett, és kevesen is dolgozunk, mna meg ennyi pénzért?”, a környezetvédelmi egyesületek meg zajongank, hogy haldoklik a környezetünk, de nem látom, hogy mozdítanának annak érdekében, hogy élhetőbb legyen ez. Én is áldoznék egy napot a takarításra, és ha még tízen, tizenöten lennék, egy iskola vezetői is úgy gondolnák, elképzelésem szerint megoldható lenne, de ők csak a két százalékomért kuncsorognak, közben Küküllő fehér zászlót lenget.
Megkérdezték tőlem, ezzel a bejegyzéssel mit érek? Válaszom egyszerű volt: semmit! Semmit, mert nem én váltom a meg a világot, de ha egy cseppet, csak egy pindurkát figyelnénk arra, hogy mit teszek, akkor talán élhetőbb lenne a környezetem, és a nyári kánikulában talán újból lehetne fürödni a Nagy-Küküllőben....
(A képek Décsfalva és Bögöz között készültek. Nehéz lenne azt a mennyiséget ábrázolni, amit én láttam.)
Coca-Colás láda a parton
Száradó lepedők (rongyok) a partszéli faágon
A lepedők talán ehhez az ágyhoz tartoztak
Egy bili is kikerült
meg egy focilabda is...
A Küküllő meg fehér zászlót lenget...
8 megjegyzés:
Jaj, te Lóri! Az ember szíve csavarodik el, ha a partmentén a vízbe mer tekinteni... Az Oltnak ugyanez a sora. Pedig eppen csak 10km-re forrik innen, Balánbányát és Domokost szeli hosszan csak és mégis mikor már Szenttamás közepére ér... Siralom! Mondjuk, hogy ki kell nőjön a generáció, de vajon, tényleg? Minél több idő telik el, annál szemetesebb. Régen elégették a hulladékot, nem voltak teli ennyi műanyag kacattal, most meg a vízre bízzák: vigye ott lefelé. Már ha bírja. Újságba való képek!!!
Köszönöm! Tudom, hogy másutt is ugyanezzel küzdenek, és igazad van abban is, hogy generációváltásra van szükség. Már ha lehet valóban erről így beszélni. De megrettentem, járni alig lehetett a parton, nem beszélve, hogy a vízben mi mocsok volt. Szerencsére gumicsizmával voltam. Mondjuk tapasztaltam, én a fiamat környezettudatosan nevelem, de azt látom, hogy sokan mások nem ezt nyújtják. A legjobban az dühít, hogy én hiába próbálkozom, csak nőnek, csak nőnek a szeméthegyek, senki nem akar lépni, se illetékes, se illetéktelen :(.
No, én egy napomat rászánom. Vásárhely nincs olyan messze, de bevallom, fáj, hogy a Küküllőről is ilyesmit kell olvasnom. Amennyit lehet, annyit szedjünk össze! Ha elég gyorsak vagyunk, még piknikezhetünk is a lángok fölött...
:D Én is rászántam magam, sőt most már egy hosszabb lélegzetben gondolkodom most már :)
Ez valóban elkeserítő. Régebbi generáció ide újabb oda, nem azt kellene várni, hogy a jó nevelésnek hatása legyen, hanem igenis azt aki szennyezi a környezetet most meg kellene büntetni. De sajnos az illetékes hatóságok nem arra "pazarolják" az idejüket, hogy elmenjenek legalább hetente a folyók, patakok partjára egy-egy terepszemlére, hanem arra, hogy a vállalatoknál keressenek valami hibát, egy lejárt engedélyt vagy hasonlót, hogy ezért az illető céget megbüntethessék.
Amíg a gyerekeink itt Zetelakán jártak iskolába az iskola minden tavasszal szervezett takarítási akciót a gátnál. Néhány alkalommal elmentem én is. Sajnos olyan volt az egész mintha falra hánytuk volna a borsót: minden évben ugyanannyi friss szemét, de lehet hogy egyre több.:-(
Én sem tudom megérteni azt aki a folyó vagy patak partjára viszi a szemetét... Mit gondolhat, hogy az majd elpárolog, vagy nyomtalanul eltünik??? Mindenki szépíti, takarítja a háza táját, bárhova megyek itt Zetelakán is tiszta rendezett udvarok, kertek, puccos tiszta lakások vannak. De csak a kapun belül. Könyörgöm, az senkit sem érdekel, hogy ha kilép az utcára vagy elmegy kirándulni akkor ott is megteremtse a tisztaságot, megőrizze és élvezhesse is??!! Ha meg találok szólítani egy gyereket, hogy ne dobja el a csokis papírt az utcán, azt vágja a fejemhez, hogy mi közöm hozzá. Bolond ez a világ, sajnos.
A sokak által jogosan szidott rendszerben dolgozom, ha nem is a büntető részlegében. Tőlünk, terepen (is) dolgozó személyzettől valamikor 2006-ban vették el a büntetések kiszabásának hatáskörét. A védett területek gondnokainak elvileg van büntető joguk, de kb. 10 éve várjuk, hogy kidolgozzák a törvény által előírt büntetések kiszabásához szükséges FORMANYOMTATVÁNYT (!). Addig a legtehetségtelenebb ügyvéd is csuklóból érvényteleníti az eljárást, formai szabálytalanságokra hivatkozva. Azt is tudom, hogyan zajlanak a hasonló ügyben elindított bírósági eljárások. A bíró első kérdése az, hogy mennyi a vádlott által okozott anyagi kár? Ja, hogy nincs ilyen, akkor ejnye-bejnye, egy írásos figyelmeztetés és mehet minden tovább! Hiszen szép hazánkban ismeretlen az eszmei érték fogalma. Tudom az is, hová küld ENGEM, nem titeket, civil lakosokat, az illetékes helyi rendőr, ha ilyen problémával zavarom meg a délutáni csendes emésztését, mint a szemét-ügy. Szóval a rendszerre ne várjatok, mert ide egy új forradalom kell ahhoz, hogy tenni lehessen valamit. Öt év alatt annyira kiábrándultam, hogy már csak a fiatalokkal való foglalkozásban hiszek, abban is csak úgy-ahogy.
Amíg a helyi közösség nem mondja, hogy elég és helyi szinten kézbe nem veszi a dolgokat, addig minden csak romlani fog, s elönt bennünket a mocsok!
És akkor tartok neki egy szép hosszú prédikációt arról, hogy mi közöm is van hozzá. Már csak az ő érdekében is, és az ő gyermekei érdekében is. Ne higgyétek, hogy nincs rájuk hatással! Nem rögtön, és látványosan - az igaz. De ennyi eszünk nekünk is van. Viszont gondolkodni fog rajta. Pláné, ha egy kicsit kényelmetlenül érzi magát - tegyük fel a fejmosás hosszúsága miatt.
És minél több embertől hallja, annál inkább el fog gondolkodni. A tanár is mondhat bármit a kölyköknek, ha a világ nem erősíti meg.
Bocs, belendültem.
Csak azt akartam mondani, hogy igenis, meg kell szólítani a kölyköket, és mondjanak, amit akarnak, nem mi fogjuk behúzni a nyakunkat!
Szilárd: Nem ellenetek vagyok, csak azok ellen, akik helyi, mikroszinten valamilyen formában mégis kellene ellenőrizzék a dolgokat, és mégsem teszik. Tehát azt kellene, hogy az alapoktól, az oktatástól, az ifjúsággal való fogalkozástól várok valamit, de ehhez a pedagógusok is valamilyen szinten keményebben kell dolgozzanak. A nagy környezetvédelmi őrség, vagy akárhogy is nevezzük, nem tudja kiszűrni az én falumban szemetet hordó személyeket. Őket kellene büntetni, a kisemberket, akik szekérszámra hordják a szemetet a Küküllő-partjára. Én megtanítom a fiamat, hogy nem szabad, de vannak olyanok a faluban, akik azt látják, hogy a papójuk kihordja a szemetet a patakra, és mint tudjuk, egy fecske... csak fecseg :D.
Hancur: azért én szigorúbb lennék! Egyébként meg a szülők is hibásak abban az esetben, amikor „közöd hozzá?” című epizóddal találkozol. Otthon sem beszélhet másképp az ilyen gyerek.
Megjegyzés küldése