A Csokibolygó őrei – Brüsszel 1.

Csokikészítő műhely Brüsszel belvárosában

Brüsszeli látogatásom során sok mindenbe kaptam betekintést, főképp a multikulturalitás és sokszínűség ragadott meg. Sajátos varázsa van, ezerarcú városnak is mondanám, ahol jól megférnek az emberek egymással (a lakosság egyharmada bevándorló). A „jólmegvagyunkegymással” néha látszat, ugyanis egy arab úriemberrel szinte ökölre menő csatát vívtunk arról, hogy őt miért fotóztam. Mivel franciatudásom – a jóreggelen, és néhány szót leszámítva – inkább közelít a +0-hoz, nem tudtam meggyőzni őt arról, hogy márpedig nem fotóztam, végül félve, – egy esernyővel hadonászott a metróban utazó emberek között –, megmutattam a fotógépen: „nanáhogynemfotóztalak”. Szerintem az öregúr dohogva-morogva szállt ki a metróból, meg volt győződve, igenis „elloptam” a lelkét. 

Persze, azért Brüsszelben a Pisilő „gyermök” (Manneken pis - egy hatvan centis, pisikáló legényke szobor, amúgy Brüsszel szimbóluma, belőle mindenféle szuvenír készül, és az alapanyag is változó: csokitól a fémig, legviccesebb a dugóhúzó, a spirál fele a pucukája :D), illetve az Atomium vet hasra mindenkit, az előbbinél még éjszaka kettőkor is ott állnak az emberek, és fotózgatják. Látnivaló önmagában is annyi van, hogy szerintem az embernek nem elég egy hónap végignézni például csak az óvárost. Nekem Brüsszel másik arca is kellett, amikor viszik a szemetet, takarítják az utcákat, bevásárolnak az emberek és értelemszerűen az utcán megélt életüket láthatom. Ezért talán a brüsszeli életképek felé terelem egy ideig a blogot, nem pedig a szokványos turistalátványosságokat mutatom be. Ebben nagy segítségemre volt Vincze Emese és Lóri is.

A „belgacsoki” és a „belgasör” is külön kategóriákat jelölnek. Lásd például a brüsszeli Delirium Tremens Café-t, ahol annyi féle-fajta sört árulnak, hogy az én Csík és Hargitához szokott szemem egyszerűen könnyesedni kezdett :P.  (70 oldalas sörlapon kb. 2000 sörváltozatot kínálnak, azért írom kb, mert ki lát tisztán könnyes szemmel? :P)

Kiruccanásom néhánynapos volt ugyan, de Winkler Gyula RMDSz-es EP-képviselőnek, illetve csapatának köszönhetően, számomra elérhetővé tették Brüsszel azon hangulatát, ami most már arra késztet, hogy én is szaporítsam az emigránsok számát :D...