Újabb örömteli hét volt a Galambfalva községhez tartozó romatelep gyerekeinek, hiszen a Németországból érkezett csapat a Pusztán nem pusztán érkezik, cseverészik, nevel, felzárkóztat, majd elmegy, hanem tényleg szinte egyenként a gyerekekre figyel. Ezek a fiatalok nemcsak Szászországból érkeztek, hanem például Hamburgból is, és nekik nemhogy ez a lét, de a székely falu varázsa is újdonságnak számít. Érdekes volt látni, ahogy a roma gyerekek énekelnek, szavalnak, tátott szájjal nézik a színdarabot, előadást.
Azért figyelembe kell venni, hogy ez egy más világ, másként képződnek le a jelenlétek, események, de ahogy Tobias Walzok főszervező mondta: a gyerekek egy hét alatt ráéreznek dolgokra, könnyedén megértik a társadalom által felállított normákat, csak nem egy hetet kellene foglalkozni velük, hanem sokkal többet.
Hittel.
(Romatánc sorozatom legújabb darabjaiban továbbra is arra törekszem, hogy ne a szegénységük legyen a fő téma, hanem a színességük.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése