2017. július 16., vasárnap

Halászok a tengeren

Egy hajnali tengerparti séta alatt ismerkedtem meg Ilie (Pescărie la Ilie, Năvodari) halászcsapatának tagjaival, akikkel megegyeztünk, hogy kimehetek velük a Fekete-tengerre. Nem is haboztam sokat, másnap három órakor keltem. A hajnal nem is hasadt, messze valahol még javában dorbézoltak a fiatalok, és a tengerparti sétány napelemmel működtetett oszlopainak fényében csak a kóbor kutyák jártak. 

A cölöpös halásztelep – több is van a parthoz viszonylag közel – különleges látványt nyújt még nappal is, nemhogy a hajnal fényében. A 11 méter hosszú rudakat szélcsendes, áramlatmentes időben lehet leereszteni a tengerfenékre, körülbelül 1,5-2 méter mélyre süllyesztik a homokba, majd ezekre feszítik ki a halászhálót – tudtam meg a halászoktól.

A reggeli gyülekező után halászruhába öltöztek rám is adtak egyet –, közben halk imát hallottam... Elemlámpa fényénél vonultunk a csónakokhoz. Nekik rutin, engem, aki sosem hajózott-csónakázott a tengeren, izgalommal töltött el. Meg is kérdezték: – Tengeribeteg voltam? A bajszom alatt válaszoltam: – Eddig még nem!

Elindultunk! A halászcsónakot, a nagyobbikat, egy kisebb motoros csónakkal vontatják a telephez, közben viccelődnek, élcelődnek egymással. Körülbelül tíz perc utazás után odaérünk és elkezdődik a hálók felhúzása. Utasítások sora, néha morgások hangzottak fel. Az első hálónál hal van, mint mondják, nem is kevés. Mielőtt a csónakba mernék a halakat, ki kell hajtani a hálóból a medúzákat. Nagy a sürgés-forgás, látszik, mindenki érti a dolgát, csupán egyszer hallom: – Vigyázz, mert kiszabadulnak a halak!

Mire feleszméltem a hajnali fény látványából, már fordultunk is vissza a partra. Ilie, a vezető telefonja megszólalt: kereskedők érdeklődtek a fogás felől, érdemes-e kijöjjenek hozzájuk. (Mert nem mindennap van hal a hálóban.)  

A napkelte a parton felállított válogatóasztal mellett ér: elkezdődik a szortírozás, mérés, jegelés. A fogás között van európai szardella (hamsie), sprotni, bajuszos vörösmárna, közönséges mérgesrája, apró rákok és egyebek. A kereskedők a megvásárolt  apró halakat ízletesen megsütik, muzsdéjjal, citrommal árusítják a turistáknak. 

Például nekem...

 Széljárás-ellenőrzés...

Kihajózás...

 A halásztelep...

A hálók felhúzása...

Halak kimerés...

 A telep másik fele...

A kábelek segítségével közlekednek a halászok, hogy a lapátcsapkodással ne riasszák el a halakat...

 Egymásra is kell figyelni...


 A hálók visszaeresztés...

 Irány a part...


 Partraszállás...

 Halhordás...

 Halak válogatása...

 Halvásárlás...

 Ivan, a lipován halász...

Pihenő...

 A madarak is megéheztek...

Turisták elhagyott szemüvegei...

 A halászat...
Valahogy így néztem ki a partraszállás után :)

(Năvodari, 2017 júliusa)

Nincsenek megjegyzések: