Emlékeimben a nagysikerű, bakancsra felkulcsolható korcsolya jutott eszembe, amikor Balázssal elmentünk a rugonfalvi halastóra. Balázs háromévesen, zokszó nélkül, élvezettel próbálkozott a korcsolyával, nekem pedig eszembe kellett jusson, hogyan is kell azt tenni :).
Persze röpke egy óra után le kellett húzzuk mindketten a korcsolyákat, mert annyira elfáradtunk. Ő hazafele a babaülésben el is aludt, az udvaron a kocsiban közel egy órát szundított.
Persze, most is elővettem a fényképezőgépet, hiszen anélkül alig megyek valahová.
...:::...
...:::...
...:::...
...:::...
4 megjegyzés:
Nagyon vagány az utolsó előtti kép, szinte lüktet mint egy nyílt seb.
Nekem is nagyon tetezik az utsó előtti. Meg az, h mindenhová magaddal viszed, a gépet - erre én is rá kéne szokjak..
Köszönöm szépen! Valójában nem lenne fontos a fényképezőgép, de legalább a fiamat meg tudom örökíteni ilyen helyzetekben :)
csuklanirossz: neked is nagyon köszönöm! Jó a társítás!
Megjegyzés küldése