<<<...Templomkertben a kis juhász legelteti nyáját...>>>
<<<...Akár a mesélő nyolcvanasok sorozatba is beleillene, hiszen a bácsi is elmúlta a nyolcvanat...>>>
<<<...A Rák tava környékén különleges formájú kőre bukkantam...>>>
<<<...És ez a „közönséges” virágosmező a táj szépségéről mesél...>>>
Kezdek Nagygalambfalvára kapni. Szeretem az emberek közvetlenségét – de azt hiszem, ezt már írtam. Szeretem a körülötte lévő dombokat, a virágzó mezőit. A rák tava környékének hangulatát. De ezt is mondtam... Ma a fiammal és a sogoromék lányával, Ágnessel voltunk Nagygalambfalva környékére...
Legvégül:
KÁNYÁDI SÁNDOR:
EGY ZARÁNDOK NAPLÓJÁBÓL
megcsodáltam a nagyvilág
csodálni-valóan szép
katedrálisait
de imádkozni csak itthon
gyermekkorom öreg
templomában tudnék
ha tudnék
1 megjegyzés:
Nagygalambfalva és Kányádi felejthetetlen emlékem:
http://amulok.blogspot.com
Megjegyzés küldése