Az év utolsó napja. Kell összegezni és előretekinteni... Fogadalmakból ilyenkor nincs hiány, ahogyan ígéretekből sem. De legalább szívből jöjjenek ezek!
Az alábbi Nagy László verset nagyon sokan, különböző helyeken fogják olvasni, hallani. És mindezt azért, mert egyszerűen gyönyörű.
Ezúttal kívánok mindenki (elem)lámpájába lángot, vékájába gabonát, szívébe szerelmet, árva kezébe parolát, legekkel, elképzelés-megvalósításokkal teli boldog új évet!
És úgy, hogy sose kérje!
Csak megköszönje!
Nagy László:
ADJON AZ ISTEN
Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
õ küldjön,
hogy hitem széjjel
ne düljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetõk helyett
életet -
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon ugyis, ha
nem kérem.
2 megjegyzés:
Tetszenek a kepeid! Gratulalok!
Nagyon szépen köszönöm!
Megjegyzés küldése