...:::...
...:::...
...:::...
...:::...
Mióta ezen a projekten dolgozgatok, lassan kezdem elhinni, hogy a fényképezőgép egy varázsgömb is. Segítségével olyan leheletnyi finom részletek elevenednek meg előttem, melyekkel érezni (remélem éreztetni) tudom a sorsokat. Azokat a sorsokat, amelyek engem is megérintenek.
Láttatni szeretném, hogy valaki miért vidám annak ellenére, hogy a fronton elvesztette vőlegényét, és többé sosem ment férjhez. Vagy egy életen keresztül nem hunyhat szemet anélkül, hogy ne kapná meg: kulákivadék. Vajon mindezek miért alakulnak úgy, ahogyan alakulnak? Erről a varázsgömb nem beszél.
És ilyenkor mindig úgy érzem, ők mégiscsak vidámabbak voltak, mint én... Vidámak és életerősek, tenniakaróak, tele bizonyításvággyal...
2 megjegyzés:
Véletlenül akadtam rá a blogra és ideragadtam :)
Gratulálok hozzá!
Érzem, vissza fogok még térni ide :)
Örülök, hogy tetszik. Köszönöm szépen!
Megjegyzés küldése